Darren Aronofsky egy nagyon érdekes személy a filmvilágban. Egy olyan rendező, aki hatalmas eredetiséggel rendelkezik és hihetetlen készséggel választja meg témáit és rendezi meg filmjeit. Az összes filmjére jellemző az egyedi képvilág, a psziho-thriller elemek és a filmvégi érzelmi kiteljesedés. A Black Swan tökéletesen beleillik Aronofsky világába, és ezzel együtt egy lenyűgöző alkotás.
A filmről, ha csak egy szót kéne írnom, rögtön, azt írnám, hogy elvont. Ugyanis rendkivül jó a film, a színészek is, de mégis az elvontság az, ami a legnagyobb részét kitölti a filmnek. A történet elég érdekes, főleg a témáját tekintve. Ami nem más, mint a balatt. Most sokan fgondolhatják, hogyan lehet a balettról filmet készíteni. És azt hiszem ennél a filmnél mesteribben lehetetlen lett volna. Tulajdonképpen a hangsúly, akármennyire is balettről van szó, a főkarakteren van. És minden csak köré épül. Bár a többi karakter is egyedi és érdekes, mégis minden a legfőbb személy köré van építve. Akinek, csak egyetlen feladata van, hogy sikerüljön eljátszani egyszere a Fehér és a Fekete Hattyút, amik gyökeres ellentétjei egymásnak és persze a szerepjátszás nagy befolyással lesz a főkarakter magánéletére is. A film tulajdonképpen az alapszituáció felvázolása után, átcsap komoly lélektani drámába, ami már-már psziho-thrillerként működik. A legelső percektől kezdve van a 
filmben egyfajta baljóslatú érzés, ami nagyon erős hangulatot hordoz magában. De, bármennyire is jó a történet és adott a hangulat, a film, mint már említettem a főkarakterre épít, akit Natalie Portman alakít. És meg kell vallani, csodásan teszi ezt. Hihetetlen mélységet ad a karakterének, minden megmozdulása magában hordozza azt, amit ő el kell játszon. Tulajdonképpen az embernek olyan érzésevan, mintha a valóságot nézné, annyira átütő az alakítás, és ez valószínűleg azért van így, mert Natalie Portman eléggé hasonlít az általa játszott karakterre(szelídség, kisebb merevség). Ezekután mindenkinek nagyon jó benyomása alakulhatott ki a filmről és mennétek megnézni, amit ajánlok is, de előbb még valami. A film egyáltalán nem egy könnyed mozizás(ahogy egyik Aronofsky-film sem), tele van hátborzongató jelenetekkel, nem riad vissza az olyan jelenetektől, amik kicsaphatják a biztosítékot és olyan hangulattal rendelkezik, ami teljesen rátelepszik az emberre, ráadásul elvontsága miatt, olyan mély tartalommal, hogy ha felületesen nézzük nem sokat érthetünk belőle.
A Fekete Hattyú tökéletesen megidézi Aronofsky stílusát és teljesen illik a többi filmjéhez. A témaválasztás egyedisége és a zenék, amik mind-mind a Hattyúk Tavából lettek átvéve tökéletes alaphangulatot nyújtanak, amit tovább fokoz a mélység és a lélektani dráma iránya. Egy rendkivül nehéz filmmel állunk szembe, ami biztosan nem fog mindenkinek bejönni, de aki szereti az ilyen filmeket, akik egy rendkivül egyedi "drámát" szeretnének látni, azok mindenképpen nézzék meg.
10/9
