Hetedik, Fight Club, Játszma, Zodiákus. Zseniális filmek, egy-egy időtálló klasszikus is. És persze a közös bennük a rendező, David Fincher. Ha ezt a nevet hallja az ember, eszébe jut valamelyik említett film és rögtön általánosítva azt gondolja, ha ez a rendező rendez, akkor az csak jó lehet. A Social Network bejelentésénél, persze sokan meglepődtek, persze nem azért, mert Fincher eddig nem választott volna különleges témát, hanem épp azért, mert ez nem különleges, hanem inkább felesleges. Lehet, hogy ez maradiság, mert az ember nem képes megérteni, hogy új kor elevenedik meg előtte és, hogy mindent el fog hódítani az internet és, hogy a kapcsolatok nem lesznek többek puszta facebooki ismertségénél. De lehet, akár igaz is, a Facebook-film, felesleges.
Az elején leszögezem, hogy én inkább az utóbbi felé hajlok és ezen elv szerint írom a kritikát. A Facebook-film, tehát totál felesleges. Bár rejlik benne valamiféle potenciál, ugyanis még nem volt olyan dokumentumszerű-film, ami a mi korunk egy általános elemét próbálná bemutatni, felvázolni(legalábbis Hollywood-i szinten). De a lehetőségek száma még igen csekély, főleg, amiatt, hogy ez a nagy facebook-láz, csak mostanában kezdődött el. De ettől függetlenül lehetett volna jó, vártam is, hogy jó legyen, de a mű nagyon hamar unalomba fullad. Három idősíkot különböztethetünk meg benne, ebből kettő két külöböző tárgyalást mutat be, a facebook-al kapcsolatban és az egyik a facebook-kitalálásának sztorija. Tulajdonképpen nem meglepő, hogy az utóbbi a legérdekesebb, de 
mégis a leghamarabb megunható szál. Az eleje, ugyanis valóban érdekes, amikor percről-percre látjuk felépülni ezt az új rendszert, de aztán jönnek a felesleges időhúzások, a felesleges történések. A tárgyalások, pedig mintha csak azért lennének, hogy el tudják mesélni a sztorit, met amúgy a harmadik szál, képsorai nem képesek megtenni ezt. De persze ez a két szál is tele van tunningolva unalommal és felesleges információkkal, valamint figyelmes ember legyen a talpán, aki az elején meg tudja különböztetni a két tárgyalást. Ez, tehát maga a történés, amiről ezen általánosításon kivül semmit sem tudok mondani, mert nem lehet kiemelni részletet belőle, ugyanis az egész érdektelen. És ezzel térjünk át a technikai részletekre. A rendezés egészen jó, Fincherhez méltóan. Jól kezelt vágások, kameraállások, és egyedül csak a két tárgyalásnál lehet elveszni. Hangulata, bár van a filmnek, nem igazán átütő, holott ebből az ismerkedés a neten dologból átütőbbet is lehetett volna mutatni. A karakterek, epdig mé ennél is gyatrábbak. Lehet, amiatt mert eredeti személyekről van szó, de a karakterek tényleg semmit sem érnek, legalábbis én nem tudok értékelni pár hadarva beszélő gyereket, akik nagyon nagynak képzelik magukat, ráadásul a színészek se igazán mentik meg a helyzetet, mind-mind átlagosan játszák a szerepüket. És ezzel át is térnék a Golden Globe-ra, meg az Oscarra, ugyanis szerintem ez a film túl van értékelve, pont. Valószínűleg a rendező személye és az aktualitás, meg persze a mindenkinek a hátmögött ott leselkedő zöldhasúak miatt kap ennyi pozitív kritikát, jelölést és díjat.
A Social Network felesleges. Ez az egy helyes szó van rá, ugyanis semmi kiemelkedően jó, vagy épp kiemelkedően rossz sincs benne, egyszerűen csak snassz és, ha emellé odavesszük a nagy magasztalásást, a "szakmaiak" részéről, máris felháborodhatunk. A Social Network nem éppen helytálló, bár aktuális, de még nem jött el az ideje. Persze jól is elsülhetett volna a dolog, nem tagadom, de így ez eléggé gyenge.
10/6(csak is a túlértékelés és az elvárások miatt)
